A 26. Széchenyi Akadémiát 2022. szeptember 21-25. között rendeztük meg Nagycenken, „Széchenyi bűvöletében” címmel. Az előadások helyszíne a Községháza Közösségi Színtere volt.

Az első nap délutánján részt vettünk Nagycenk Nagyközség koszorúzási ünnepségén Széchenyi István születésének 231. évfordulójára emlékezve. Az Országos Széchenyi Kör nevében Aczél Eszter elnök és Siska Tamás titkár koszorúzott.

Az előadások másnap délelőtt kezdődtek, a részletes program ide kattintva olvasható. Elsősorban olyan előadókat kértünk fel, akik évek, évtizedek óta Széchenyi bűvöletében élnek, munkásságát kutatják, beszédeit, írásait elemzik, s gondolatainak máig ható aktualitását igyekeznek megmutatni.

Az előadások sorát Aczél Eszter történész, szakmuzeológus nyitotta, aki Széchenyi István és a korabeli divat kapcsolatáról tartott izgalmas előadást. Rövid áttekintést hallottunk tőle a női öltözködés formálódásáról a 19 század első felében, majd festmények és grafikák segítségével bepillanthattunk a férfi elegancia rejtelmeibe, mintaképeibe is, s megtudtuk, a legnagyobb magyar mi mindent fejezett ki egy-egy stílusos öltözékével. Az előadó rámutatott az öltözködés identitás-kifejező szerepére, kultúraközvetítő jelentőségére. Kielemeztük azon eseményeket, amelyek nem csak társadalmi eseményként, de egyfajta divatmustraként is működtek. Ebből a nézőpontból vizsgáltuk Barabás Miklós monumentális festményét, amely a Lánchíd alapkőletételét mutatja be.

A könnyed, ámde annál érdekesebb előadás után Huiber Edit történész Erdélybe kalauzolt minket, és Széchenyi erdélyi körútját mutatta be, melynek egy részét barátjával, Wesselényi Miklóssal járta be. Megtudtuk, milyen tapasztalatokat nyert a két ifjú, milyen benyomásokat keltett a vidéki lét Széchenyiben és milyen nehézségekkel kellett szembenézniük útjuk során. Az utazásnak nem csak kapcsolatépítő hozadéka van, de jellemformáló hatása is. Minél többet lát az utazó, annál szélesebb a látóköre és ez a hétköznapi probléma megoldások során is előnyére válhat.

Beregszászi Balázs levéltáros a Széchenyiek és Moson vármegye kapcsolatáról tartott előadást. A helyiek és környékbeliek máig érzik annak a jelentős tevékenységnek a hatását, amely a Széchenyi családhoz fűződik. Nyilván nem csak egy személyben Széchenyi Istvánra gondolunk itt, hanem Széchenyi Ödönre is, Széchenyi István ifjabb fiára, aki az állami tűzoltóság megszervezője volt hazánkban. Széchenyi Ödön volt az első keresztény, aki a pasa címet úgy kapta meg, hogy nem kellett hitét elhagynia.

Buday Miklós „Széchenyi megfogott” címmel tartotta meg előadását, mely arról a több évtizedes, sokrétű Széchenyi-örökség ápolásról szól, amit sok esetben az ő neve fémjelez. Az elmúlt évek kiemelkedő tevékenységei közé tartozik, hogy kezdeményezésére mai modern nyelvezetre történő átírásra került Széchenyi egyik legjelentősebb alkotása, a Hitel, majd megjelent angolul, és már a német nyelvű fordítása is készen van. Kezdeményezése nyomán Széchenyi szellemi hagyatékát a hungarikumok sorába emelték, melynek folyamatát az Országos Széchenyi Kör is támogatta. Megannyi ötlete, nem enyhülő lendülete viszi előre az újabb és újabb Széchenyi-célok megvalósítása felé.

Az első napi előadásokat jó hangulatú beszélgetés zárta az esti vacsoránál.

Másnap egy ízig-vérig tanár, a Soproni Széchenyi István Gimnázium nyugalmazott igazgatója, Szabó Miklós tartott előadást, melyben azt boncolgatta, valóban barát volt-e Széchenyi István és Vörösmarty Mihály. A barátság több rétegét megmutatta előadásában, miközben a kor irodalmi-történelmi-közéleti és politikai keresztmetszetét vázolta fel előttünk. Megtudtuk, hogy Vörösmarty álnéven is írt, a két fél között számukra ismeretlenül írásbeli vita alakult ki. A barátságuk mindvégig megőrizte az egymás iránt érzett kölcsönös tiszteletet, a közös eszméket, de érzelmileg eltávolodtak egymástól.

Szentkuti Károly tanár az összeesküvés-elméleteknek eredt nyomába, és egy Széchenyi Istvánnal kapcsolatos áltudományos elmélet kapcsán azt vizsgálta meg, lehetett-e Széchenyi István fia Petőfi Sándor. Mindeközben megmutatta, milyen könnyen félreérthetőek az eredeti források szavai, mondatai, és milyen nagyfokú tudományos igényességgel kell bánni mind a forrásokkal, mind a köréjük épített elméletekkel. Széchenyi István mondatait nem szabad kiragadni szövegkörnyezetükből, mert az erős félreértésekre adhat okot. Mindent kontextusban kell értelmezni, az általa írott levelek esetében figyelembe kell venni azt is, kinek, mikor, hol, milyen körülmények között és milyen lelki állapotban íródtak azok. Csak így lehet körültekintő és hiteles a tudományos elemzés.

Délután pedig a Széchenyi kutatók két kiváló alakja, dr. Horváth Attila jogtörténész, és dr. Pelyach István történész tartott előadást.

Horváth Attila a tőle megszokott figyelemfelkeltő stílusával pillanatok alatt megelevenítette Széchenyi István korát. Megtudtuk többek között azt, hogy Széchenyi üvegablakos kocsival utazott, azért, hogy útközben is tudjon olvasni, illetve azt is, hogy a Pesti Hengermalom ötlete azon igényéből eredt, hogy a hazánkban megtermelt jó minőségű búzából igencsak jó minőségű lisztet tudjanak előállítani. Széchenyi Istvánra jellemző volt, hogy mindenből a legjobb technológiát akarta bevezetni, mely példaként szolgál a későbbi kezdeményezőknek is. Többek között Széchenyi István nevéhez fűződik többféle evezős sport magyarországi meghonosítása, és indíttatása nyomán kedvelte meg a magyar arisztokrácia a Balatont, mint nyaralóhelyet. Széchenyi és Liszt kapcsolatába is bepillantást nyerhettünk, melyet előadónk csak úgy jellemzett: két zseni találkozása.

Ezt követte Pelyach István Széchenyi és a forradalom című előadása, mely kérdések és válaszok mentén idézte meg a forradalom mozzanatait, helyre téve a hallgatóság néhány téves ismeretét. Széchenyi 1848 tavaszán őszintén hitt abban, hogy Bécs engedményei meggyőződésből fakadnak, az udvar elfogadta az alkotmányos átalakulást és nem lesz konfliktus Magyarország és Ausztria között. 1848 augusztusában minden megváltozott, az osztrák kormány azzal a kéréssel fordult a magyar kormányhoz, hogy mondjon le a hadügy, külügy és a kereskedelemügy minisztériumairól. Nyilvánvalóvá vált, hogy elkerülhetetlen a konfliktus az udvarral és ez lehetett az alapja Széchenyi lelki összeomlásának.  A reformkorban a választóvonal nem Széchenyi és Kossuth között, hanem a liberálisok és a konzervatívok között húzódott. Fő cél Magyarország modernizálása volt, de azt különböző módon képzelték el. A liberális táboron belül is voltak viták, amelyek alapján jobb döntések születhettek.
A délutáni előadók között érdekes párbeszéd alakult ki a forradalom eseményeiről, Kossuth és Széchenyi szerepéről, továbbá a történelmi források hitelességéről.

A szombat délelőttöt a tiszteletbeli tagságot igazoló díszoklevél átadása tette ünnepélyessé, ezen oklevelet Csorba János, Nagycenk polgármestere és dr. Horváth Attila jogtörténész, alkotmánybíró kapta. (Csorba János megbetegedése miatt az oklevelet lánya, Csorba Mónika vette át.) Az ünnepséget Szabó Miklós alelnök vezette, a laudációkat Aczél Eszter elnök mondta el. (A laudációk ide és ide kattintva olvashatók.) Berek Milán Széchenyi idézeteket olvasott fel, majd Kuzsner Péter zongorajátékával gazdagította a programot. Az állófogadással színesített ünnepélyes átadón nem csak az Akadémia résztvevői, hanem a község érdeklődő lakossága is részt vehetett.

A Széchenyi Akadémia záró előadását dr. Szabó Pál történész tartotta, aki remek elemzésében taglalta, hogy Széchenyinek mekkora kultusza volt halála után is, és milyen sok esetben idéztek tőle a Képviselőházban. Színes idézetekkel mutatott rá Széchenyi kijelentéseinek mindenkori aktualitására, s közösen elemeztük Széchenyi István metaforáit, allegorikus szövegeit, melyek mögé bebújtatta gondolatait. Széchenyi azért használt képeket, metaforákat, mert a képekre jobban emlékszik a nép. Idézte Széchenyi ma is félelmetesen aktuális mondatát: „Mi magunkon kezdjük a takarékosságot”.

Az Akadémiát egy lazább hangvételű szüreti mulatsággal és az esti vacsoránál való énekléssel zártuk.

Vasárnap délelőtt Sopronban virágot helyeztünk dr. Környei Attila, az Országos Széchenyi Kör létrehozójának sírjára, és találkoztunk Ágival, Attila feleségével.  

Szellemileg felfrissülve, érzelmileg feltöltődve indultunk haza abban a reményben, hogy hamarosan újra találkozunk egy hasonló szellemi pezsgés keretei között.