Az Országgyűlés még tavasszal döntött arról, hogy a nagycenki Széchenyi-kastélyt nemzeti emlékhellyé nyilvánítja, és ezzel a magyar történelem legfontosabb helyszínei közé emeli.
2016. szeptember 21-én, Széchenyi István 225. születésnapján, 14 órakor kezdődött az az ünnepség, melynek keretében leleplezték a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által állíttatott, háromszög alakú sztélét, amelyet Zsigmond Attila tervezett. A sztélén egy rövid ismertető olvasható a hely történelmi szerepéről magyar és angol nyelven.
Az ünnepségen Aczél Eszter a Széchenyi Emlékmúzeum vezetője, Papp Gábor, a NÖRI főosztályvezetője, és Gulyás Gergely az Országgyűlés alelnöke mondott ünnepi beszédet.

Délelőtt került sor a Széchenyi István Emlékmúzeum megújított állandó kiállításának megnyitójára, amelyen Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter mondott beszédet. Elmondta, hogy a kormány sokat tesz nemzeti emlékhelyeink méltó módon történő helyreállításáért, Széchényi Ferenc és Széchenyi István előtt tisztelegve a következő években 3 milliárd forintot fordítanak Nagycenkre.

A megnyitó után Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Monetáris Tanács tagja hivatalosan is kibocsátotta az évfordulóra készült Széchenyi-emlékérméket.

 Az ünnepségsorozat a kastélykápolna helyreállított kápolnájának megszentelésével folytatódott. A kastély és a kápolna a második világháborúban erősen megrongálódott, berendezésének töredékeit még 1945-ben átszállították a nagycenki templomba, az oltár és a szószék a templom padlására került. A hat aranyozott gyertyatartó jó állapotban került elő. Egy padot a temetőkápolnába helyeztek el, a többi pad megsemmisült. A megsérült későbarokk oltárképet restaurálták, a templom jobb oldali kereszthajójának falára került.
A kastély újjáépítésekor a kápolnát nem állították helyre, a bejárati ajtó helyére ablak került, az egységes kétszintes teret kettéosztották.
A szépen helyreállított kápolnát Szalai Gábor, Nagycenk római katolikus plébánosa áldotta meg.