Go to Top

In memoriam Dr. Bacskai Istvánné (1946-2021)

Dr. Bacskai Istvánné (Böszörményi Éva) 1946. május 4-én született Debrecenben. Itt érettségizett, és kémia-fizika szakos középiskolai tanári diplomáját is itt szerezte a Kossuth Lajos Tudományegyetemen.

Az egyetem elvégzése után – 1969-ben – szülővárosát, Debrecent elhagyva a nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskolában – az egykori Báthory utcai épületben – kezdett tanítani. Iskolánk volt az első és egyetlen munkahelye.

A kezdetektől fogva nagyon szerette a munkáját és a tanítványait, akiknek a többségével rendkívül jó kapcsolatot ápolt élete végéig. Hihetetlen memóriával rendelkezett, aminek köszönhetően évtizedek múlva is név szerint emlékezett mindenkire. Nehéz volt úgy végigmennie a város utcáin, hogy ne kellett volna megállnia lépten-nyomom egy-egy régi tanítványával beszélgetni. Osztályfőnökként végigkísérte egész életútjukat, amihez az is hozzájárult, hogy az ötévenkénti osztálytalálkozókat szinte minden osztálya rendszeresen megtartotta. Nagyon jó hangulatú, szeretettel teli találkozások voltak ezek az alkalmak.

Mindkét tantárgyát szívesen tanította, de főként kémiából ért el tanítványaival jelentős sikereket az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken és az Irinyi János Országos Kémia Versenyeken.

1985-ben új feladatot kapott: előbb a lánykollégium, majd az újonnan megépülő Városmajor utcai kollégium vezetésével bízta meg az intézmény akkori igazgatója. Ezt a feladatot nyugdíjba vonulásáig, 2009-ig látta el.

Gyermekszeretete, a fiatalok nevelése iránti elkötelezettsége, igényessége átlendítette a kezdeti nehézségeken, és ezen a területen is ugyanolyan sikeres volt, mint a tanításban.

Mindent megtett a gyerekekért, hogy személyiségüket formálja, maradandó, életre szóló élményekhez juttassa őket. Kirándulásokat, táborokat, színház- és múzeumlátogatásokat szervezett számukra, és maga is örömmel és önfeledten vett részt a programokban.

A kollégiumi élet és a szellemiség formálása mellett az iskola életében is folyamatosan jelen volt –  akár a kollégákkal, akár a tanulókkal kapcsolatos tevékenységek kapcsán. Nagyon szerette a kollégáit, a közösségi életet, a kirándulásokat, koncerteket, később a bálokat, amelyek során emberek között lehetett, segíthetett, élményeket adhatott és kaphatott. Az élet minden területén imádta a színvonalas, szép dolgokat, a minőséget. Igazi ínyenc volt. És nagyon szeretett adni – a szó minden értelmében.

40 éves pedagógusi pályafutása során több elismerésben is részesült.

Az Intézmény legmagasabb erkölcsi kitüntetését, a Széchenyi István Emlékemlékérem Kitüntetést 1986-ban az elsők között kapta meg.

Nyíregyháza MJV Képviselő Testülete Oktató-Nevelő Munkájért járó elismerését 1993-ban és 2009-ben is elnyerte.

Az iskolai munkája mellett szívesen részt vett civil szervezetek tevékenységében is, amelyek közül talán a legmeghatározóbb az Országos Széchenyi Kör Szabolcsi Alapszervezetének a munkájában kifejtett tevékenysége volt. Az országos közgyűlések, a kőszegremetei rendezvények további barátságok színterei voltak.

Szeretett kolléganőnk személyében egy olyan pedagógust veszítettünk el, aki évtizedekig meghatározó személyisége volt ennek az intézménynek.

Fájdalmasan korán távozott közülünk. Emlékét szívünkben kegyelettel megőrizzük.

Pomichalné Piros Gyöngyvér
igazgatóhelyettes
Nyíregyházi SZC Széchenyi István Technikum és Kollégium

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük