2024. június 23-án megnéztük a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) által felújított Festetics-kastélyt és a hozzá tartozó, nagy területű angolkertet.

A Festetics család felemelkedéséhez nagy mértékben hozzájárult Festetics Kristóf (1696-1768) nagybirtokos, alispán, országgyűlési követ. Sikeres vagyongyarapító volt, apja halála után megegyezett testvérével és átvette a családi örökséget.  A 18. század első felében került birtokába Keszthely egy része és környéke, 1745-ben kezdte el a család kastélyának építését és lett Keszthely a családi birtok központja. Kristóf tekinthető a „keszthelyi ág” megalapítójának.
Kristóf idősebb fiúgyermeke, Festetics Pál (1722-1782) örökölte a keszthelyi hitbizományt. 1751-ben feleségül vette nagybossányi Bossányi Júliannát. Leányuk, Festetics Julianna (1753-1824) Széchényi Ferenc felesége lett, az ő gyermekük Széchenyi István.

Kristóf fiatalabb fia, Lajos (1732-1797) apai örökségből vásárolta a dégi gazdaságot, ezzel megalapítva a dégi családágat. Lajos halála után fia, Antal (1764-1853) örökölte a birtokot, aki a 19. század elején családjának nyári kastély céljára, Pollack Mihály építészt megbízva, klasszicista stílusban építtette fel a ma is megcsodálható épületegyüttest, amelyet bő egy évtized elteltével családi rezidenciává tett.

A központi épület földszintjén a család-, birtok- és kastélytörténeti kiállítást tekintettük meg vezetéssel. Megismerhettük a kastély építéstörténetét és azon keresztül építőjének, Pollack Mihálynak a munkásságát is.  Eredetileg Kossuth Lajos tulajdonát képező szekrényben a 19. század első feléből származó magyarországi botanikai gyűjtemények néhány érdekes herbáriumlapját is megnézhettük.

Az emeleti kiállítás a családhoz és az épülethez is erősen kötődő hazai szabadkőművesség rövid történetéről ad tájékoztatást. Festetics Antal tagja volt szabadkőműves páholynak, csakúgy, mint Széchényi Ferenc gróf. Ez is egy összekötő szál a Festeticsek és a Széchényiek között. A kiállításon interaktív eszközök alkalmazásával részt vehettünk a mozgalom beavatási szertartásán. A kastély vélhetően helyet adott titkos szabadkőműves összejöveteleknek, és itt őrizték az egykori szabadkőműves könyvtárat és levéltárat. A szabadkőművesség tematikájú kiállítást Aczél Eszter kurátor vezetésével nézhettük meg.

A tárlatok és az épület megtekintését követően rövid, jó hangulatú, erőt gyűjtő pihenőt tartottunk a kastély kávézójában, Festetics tortaszelet és kávé kíséretében. Ezt követően indultunk sétára a csodálatos szépségű kastélyparkba, a 300 hektár területű angolkertbe.

 A park az 1810-es években a kastéllyal egyidőben épült. A kastély főbejárata közelében óriási, nagyon öreg kocsányos tölgy vonja magára a figyelmet. A kastély előtt ősfákkal szegélyezett hatalmas gyepes tisztás enyhén lejt a völgyben lévő tó felé. Fahídon keresztül sétáltunk be arra a kis szigetre, amelyen a park ékessége, a németalföldi stílusú kerti lak, a Hollandi-ház épült 1891-ben. Az épület földszintjén tehénistálót alakítottak ki, a fölette lévő lakosztályban pedig a tbc beteg Festetics Andorné lakott. Akkoriban a tehenek vizeletében található ammóniát tartalmazó levegő belélegzését és a frissen fejt tej fogyasztását gyógyító hatásúnak gondolták.

A hatalmas parknak csak kis területét tudtuk bejárni, reméljük lesz még lehetőségünk visszatérni. Ismereteink bővítése mellett szép élményekkel is gazdagodtunk Dégen.